Most mi van? Miért változott meg minden ennyire, és miért van, hogy jobbat akarok, de minden egyre rosszabb lesz? Döntenem kéne, de a döntések is csak fájdalmat okoznak... és ebben az esetben nem nekem, hanem másnak, de nekem jobban fáj, ha őt látom szenvedni... Nem vagyok képes... De tudom, hogy nem maradhat így, mert ha így marad, valami nem lesz rendben.. Igazából már most sincs rendben. Most két érzés között ingázok. A legboldogabb és a legszomorúbb hangulataim között. Hiányzik a régi életem. Lehetne minden a régi.. vagyis... nem minden, de majdnem minden.... =// Régen még tudtam őszintén nevetni, totál optimista voltam, a lószarban is a pónit kerestem, ahogy az apám mondja. De most... minden jóban meglátom a rosszat, minden jót rossz szemmel nézek, mert tudom, hogy hiába jó most, vége lesz, mert ugye semmi nem tart örökké. És mi értelme elkezdeni, ha a vége úgyse lesz jó??
Hülye gondolatok, amiket ki kéne űznöm a fejemből, de nem megy. Mindenki, aki fontos messze van tőlem, és mindenki, aki miatt rosszul érzem magam, túl közel. Ez nem fair az élettől. És tudom, hogy a menekülés nem oldana meg semmit. Az élet azt várja tőlem, hogy oldjam meg ezt a helyzetet is, hogy éljem túl, hogy tegyem túl magam rajta, de ez nagyon nehéz. Nem tudom, van-e ennyi erőm. De remélem, mert nem akarom, hogy azok, akiket szeretek átéljék azt, amit én éltem át, Kitti miatt. Mert minden nap hiányzik, és tudom, hogy milyen rossz, de néha már olyan erősek a rossz gondolatok, hogy pár pillanatig nem érdekel, mások hogy éreznek.
Szeretlek titeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése