Igazából most nem tudom, mi történik velem. Észrevettem, hogy ha az életem egy területe teljesen rendbe jön, az összes többi látványosan összedől.... És nem tudom, hogy hozzak mindent rendbe... Nem tudom már, ki van mellettem, kinek higgyek és mit higgyek el... Minden annyira bizonytalannak tűnik. És nem szeretném, hogy ezek miatt a gondolataim miatt távolodjanak el tőlem a számomra fontos emberek. Bár, van aki ezek nélkül is eltávolodik... :'(
Tegnap este szó szerint ez jutott eszembe: "Hogyhogy még nem kezdtem el vágni az ereimet?" Tudom, hogy beteges, és tényleg csak egy kósza gondolat volt... Szóval fogalmam sincs mit csináljak, a fejem tiszta káosz.... Sírhatnékom van, hogy kiadjam magamból, olyan, mintha a sírástól jobb lenne... de tudom, hogy semmivel nem lesz jobb, csak még a fejem is fájni fog tőle... úgyhogy nem akarok sírni. Még nem. Meg kéne nyugodnom annyira, hogy át tudjam gondolni az egészet. Vagy talán meg kéne várnom, hogy a problémáim maguktól megoldódjanak. Hagynom kéne, hogy sodorjon az ár, aztán majd lesz, ami lesz....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése