Tegnap óta elég szar kedvem van... Mert tényleg bánt... bármilyen meglepő, igen, nekem is vannak érzéseim, és problémáim, de nem esik jól, ha segíteni akarok, és nem hogy nem vesznek komolyan, de még én vagyok a rossz gonosz... Most úristen, nem figyelem az msn-t, tragédia... De ha bocsánatot kérek és nekem jön vki, az kiakaszt...
Tudom, elég hihetetlen, de tényleg sajnálom, hogy nem tudtam segíteni... Néha tényleg hajlamos vagyok elfelejteni, hogy nem csak nekem vannak gondjaim... De én megpróbáltam és te nem fogadtad el... Innentől kezdve hadd ne legyek én a hibás.
És tudom, hogy valószínűleg megint nem fogok elérni vele semmit, de sajnálom. Tényleg.
Most eléggé kivagyok lelkileg. Van, amikor úgy érzem, épp elég nekem a saját bajom, és nem tudok másokat nyugtatgatni. A tegnapi nap is ilyen volt, ennek ellenére tényleg próbálkoztam, és megviselt, hogy azt kaptam, amit.
ÉS MEGINT ELJUTOTTAM ODA, HOGY SAJNÁLTATOM MAGAM!
Ez elég szánalmas.
Még szerintem is.
Na ennyit rólam. Lassan kezdem megérteni, miért viselkednek úgy velem, ahogy.
Mert én se vagyok jobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése