Sziasztok újra, tudom, rég nem voltam, de nem volt időm, meg igazából nem is jutott eszembe hogy írjak, ezer bocsi : )
Vannak gondok mostanában, de megfogadtuk, hogy mostantól pozitív hozzáállás, és minden happy, minden sikerülni fog amibe belekezdünk, szeretjük magunkat, meg minden.. : ) Így tényleg könnyebb minden, de psszt, nehogy kiderüljön hogy én ilyet valaha is gondoltam... : )) xD Jó, jó, igaz, az uramnak megint igaza volt. : )
Meg kell mondanom őszintén, boldog vagyok. Attól függetlenül, hogy reggel veszekedtünk, anyummal, leordított, lekéstem miatta a buszt és rohannom kellett, hogy beérjek a suliba. Boldog vagyok, mert érzem, hogy minden meg fog oldódni. Úgy, ahogy eddig vártam. És itt van, csak várni kellett egy kicsit rá, meg esetleg tenni érte, és változtatni a hozzáállásomon.
Még soha nem írtam így le, legalábbis ide nem, de amióta van egy biztos pont, egy biztos támasz az életemben, minden sokkal könnyebb. Régebben olyan könnyen elvesztettem magam.. a hirtelen hangulatváltozásokkal, meg a depikkel, amiknek sokszor csak annyi volt az oka, hogy egyedül éreztem magam... sőt, volt hogy nem volt oka... de nem belemerülni kellett volna... hanem megoldani valahogy. biztos ment volna egyedül is, nem mondom, hogy nem... de sokkal könnyebb úgy, hogy van segítségem. Főleg, hogy egy olyan emberről van szó, akit mindennél jobban szeretek. Könnyebb nevetve elfelejteni a dolgokat, mint rágódni rajtuk.
Mondjuk még mindig vannak félelmeim... például nagyon félek, hogy az anyám sose fog megbarátkozni a gondolattal, hogy velem együtt mostantól Csabit is el kell fogadnia, és hogy egyszerűen nem tud mit tenni... Vagy pont az ijeszt meg, hogy még tud? Nem tudom...
Mindenesetre, azt tudom, hogy nem tudja megváltoztatni a véleményemet és az érzéseimet, ha változni is fognak (ami ebben az esetben csak azt jelenti, hogy még szerelmesebb leszek) akkor az nem az ő befolyására fog történni. Olyan nehéz elhinni, hogy tudom, mit akarok? Tényleg? : ) Mindegy, ez már rég nem az én gondom. : ) Én most boldog vagyok, és ez a lényeg. Mert Ő van nekem. És nekem ez épp elég.. : )
