2012. 04. 25.

0. óra infó. Mondjuk ha 0. óra, akkor infó legyen, mert az legalább szeretem. Elég fáradt vagyok, de kezdek már ébredezni... na majd meglátjuk, mennyire tudok ébren maradni később.. : ))

~Egy kis pillangót kergetek, mióta csak élek

S soha nem figyelek, mikor hova lépek

Ő pedig csak csendben messze elrepül

S néha néha a távolban újra előkerül

Tudom, úgyse lesz az enyém, mégis szaladok

De az évek során egyre lassabban haladok

A körülvevő emberek néznek rám bután

Pedig én csak futok, futok az álmaim után..~

~Engem nem a siker rontott meg, világéletemben elviselhetetlen voltam...~

~A szerénység az a művészet, amikor mások jönnek rá, milyen fontos vagy...~

A sikerhez vezető út karbantartás miatt zárva! :DD

A jövő nagyon hasonlít a jelenre, csak hosszabb.

Nem szenvedek elmebetegségben. Minden percét élvezem.

Élj úgy, mintha minden napod az utolsó lenne. Aztán egyszer csak igazad lesz.

Több ezer telefonszámot tudok fejből. Csak nem tudom, melyik kié.

2012. 04. 04.

Megint elkezdtem a 13 okom volt...-ot. Szóljatok rám, ha még egyszer elkezdem, hogy égessem el, vagy ajándékozzam Mesinek. Mondjuk elgondolkodtató könyv...
Az van, hogy mindenki, akit szeretek, vagy szerettem, átvágott... egyszer, vagy többször, attól függ, kiről beszélünk éppen. De az a vicces az egészben, hogy néhányan még nem is tudják, hogy tudom... ez olyan... ha szeretek valakit, és nem akarom tudomásul venni, hogy ennek ellenére hazudik... akkor nem foglalkozok vele, és hagyom, hadd higgye, hogy elhiszem... de ez nagyon tud fájni. És nem is bírom sokáig. Mert ugye felejteni, azt nem tudok. Hiába mondom, hogy "felejtsük el", azért az emlék megmarad... és... a végén úgyis az emlékek segítenek majd dönteni, ha... szóval, gondolom értitek.
De nem akarok ezzel foglalkozni. Sok emberről tudok dolgokat, amit talán nem akarnának visszahallani. Sokan ártottak nekem, de tudjátok mit? El van felejtve! Tiszta lap, mindenkinek. Na jó, ezt nem gondolom teljesen komolyan, nem mindenkinek. De néhányan komolyan vehetik. És persze az el van felejtve rész se igaz, mert nem felejtem el. De elhalványítom. Meg fogom próbálni, tényleg. Tényleg.

2012. 04. 03.

Először is, boldog névnapot az én kedvenc bátyámnak, Ricsinek, akit nálunk ismeretlen okokból Bécinek hívunk! (persze hogy kedvenc, hiszen ő az egyetlen tesóm.. :D)
Most éppen infón vagyok, vagyis az óra még nem kezdődött el, de bejöhettünk a terembe kockulni. A suliba jövet betört a körmöm. Ezt az infót valamiért muszáj volt megosztanom valakivel. Mert fájt.. : /
Ma, mivel a tesóm névnapja van, bolondokháza van otthon. Hamar felébresztettek, pedig szépet álmodtam, amiért eléggé ki vagyok akadva, de ez van. Mindig a szép álmoknál ébresztenek hamar, már hozzászokhattam volna. Ma az egész nap a tesómról szól, és azt 14 év alatt is nehéz volt megszokni. Furcsa, hogy van 2 nap, amikor külön ünnepelnek minket, mert nagyon hozzászoktam, hogy a szülinapunk egyszerre van. Furcsa, hogy van 2 külön nap. De engem, a tesómmal ellentétben ez nem idegesít. Ő elég irigy, ezért zavarja, mikor én vagyok a  középpontban, én inkább örülök, hogy egy napig kevesebbet foglalkoznak velem. Egy kicsit nyugodtabb minden.
Ma délután lenne egy szolfézsverseny, vagyis lesz, amire el kéne mennem, de nem fogok. Azért, mert megint nincs énekhangom, és így semmi értelme. Esélyem sincs nyerni, ezért nem fgok 4 órán keresztül a zenesuliban unatkozni. Csütörtökön a szünet miatt megint elmarad az énekórám, ami azt jelenti, hogy 6 hete nem voltam órán... de mondjuk ez most jól jön, mert azzal, hogy visszaestem a betegségbe csak azt bizonyítanám a tanárnőnek, hogy nem igazán tetszik az az út, amint elérhetném a gyógyulásomat... (nyers tojássárgája, A-vitamin, NÉMASÁG, INSTRUMENTÁLIS ZENÉK) Na neee..
Na, szerintem mára ennyi lenne... Sziasztok...